Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet – Amit látványnak kínálunk, csodálatos és egyszeri

A mozaikos szerkezetű tájvédelmi körzet 37 település külterületén,22 246 hektáron terül el, ebből 2307 hektár élvez fokozott védelmet. 1999-ben megkezdődtek a bővítés előkészületei, melynek során további kb. 25 000 hektárnyi terület kapna védettséget. A csaknem asztalsimaságú vidéket egykor hatalmas mocsár- és lápfoltokkal átszőtt erdőtakaró borította. Ez az eredeti növénytakaró a vízrendezéseknek és mocsárlecsapolásoknak köszönhetően kisebb darabokra szakadt. Mai képe azonban még mindig igen hasonlatos a hajdanihoz. E mozaikok megőrzésére alakult 1982-ben 23 136 hektáron a tájvédelmi körzet. A magosligeti Cserköz- és tarpai Téb-erdő a gyertyános tölgyesek világa. A beregi erdők nevezetes tavaszi csodái a hóvirág, tőzike, szellőrózsák, s a galambvirág mellett a kockásliliom. A terület a Tisza értékes élővilágnak ad otthont. Megtalálták a korábban kipusztultnak hitt dunai galócát, az emlősök közül közönségesnek számít a hód és a vidra. Az árterek ligeteiben a halvány geze fészkel. Szatmár-Bereg európai mércével is egyedülálló értékei a tőzegmohás lápok Csaroda, Gelénes határában. A mohapárnákat ötféle tőzegmoha alkotja. Egyéb különlegességek a hüvelyes gyapjúsás, a kereklevelű harmatfű, a vidrafű, a tőzegeper, a tőzegpáfrány, a tőzegáfonya, a babérlevelű fűz. A vidék megkapó elemei tavaszi virágpompába öltözött körtefáikkal a fás legelők. Tölgy és vackor mellett magyar kőrist, mezei juhart és vénic szilt találunk még itt. A folyók árterületének gazdálkodástörténeti értékei az úgynevezett „dzsungelgyümölcsösök”: elveszettnek, elfelejtettnek hitt ősi dió-, alma-, szilva-, körtefajták termőhelyei. A nemesítés fontos géntartalékai e természetes kertek.

Bábtava és a Nyíres tó

Az Alföld jégkorszaki reliktumait, a Bábtavát és a Nyírestó nevű tőzegmoha lápokat a XX. század közepén folytatott kutatások során lelték fel, utána védetté nyilvánították. A 3 hektár területű Bábtava a Csaroda, Gelénes, és Beregdaróc által közbezárt térségben a Kisasszony-, másként Ducskós-erdő északi csücskéhez simul egy elhagyott folyómeder kanyarulatában. Rezgőnyárak, égerfák, itt-ott molyhos nyírfák övezik a lápot, aztán mocsárréteken, sásréteken, zsombékosokon lábalunk át, majd sekélyesedik a víz és a hamvasfűz-bokrok alkotta fűzlápra érünk. Néhány méter után a tőzegmohaláp szigetszerűen kiemelkedő peremére jutunk. A hüvelyes gyapjassás zsombékjai között vöröslő tőzegmohákon zöld levelű tőzegáfonyák vékony hajtásai tekergőznek; kicsiny piros viráguk elvirágzás után apró sárgászöld bogyóvá érik. Az egész lápot ritkásan molyhos nyír, füles fűz, és rezgő nyár növi be. A Bábtava egyedülálló síksági előfordulása az északi jellegű tőzegmoha-lápoknak. A Beregdaróc határában található 32 hektáros Nyírestó szintén 1952-ben lett védett. A Bábtavától kb. 1 km távolságra látható a Kisasszony-erdőben. Égeres tőzegmoha lápja azonban mintegy háromszor nagyobb, az összefüggő hüvelyes- gyapjassásos és tőzegmohás részei nagyon szépek. A tőzegréteg több ezer esztendeje képződhetett, amikor a süllyedékterületek buja ligeterdőit még nyír-, éger- és fűzlápok színesítették. Fotók a galériában!

 

Beregdarócot körülvevő települések

Vásárosnamény: A “Bereg kapuja"-ként ismert vendégszerető kisváros. Vásárosnamény a Felső-Tisza vidék legjelentősebb üdülőhelye. Homokfövenyes szabad strandját - a gergelyiugornyai Tisza-partot - nyaranta több 10 ezren keresik fel. A parton a napközbeni fürdőzés mellett lehetőség nyílik vízi és vízparti sportok űzésére, az esti órákban pedig a szabadtéri színpadon megrendezett szórakoztató és könnyűzenei műsorok megtekintésére.

Tákos: Középkori eredetű falu, a beregi keresztszemes hímzés egyik központja. Református templomát a falu népe 1766-ban gerendatalpakra építtette fel kis paticsfalú templomát. Zsindelyfedésű teremtemplom, mennyezete 58 fakazettából áll, mindegyikén más motívummal. A népi építészet remekét mezítlábas Notre Dome"-ként emlegetik.

Csaroda: A Csaronda- patak partján fekvő község neve szláv eredetű, feketevizet jelent. XIII. századi református temploma a középkori templomépítkezés egyik legszebb emléke. Az alul zárt, nyugati homlokzat fölött emelkedik a hajóba beugró karcsú, zsindelyes torony. A hajó északi falának freskóin az apostolok és szentek között az építtetőt is megtalálhatjuk. A diadalív és a szentély freskói a 14. századból valók. A 18. századi fa harangtorony műemléki környezetben, a templomtól 80 méterre található. Az egyik favázas, paticsfalas parasztházból tájházat alakítottak. Csaroda szomszédságában található BÁB TAVA a tőzegmohaláp-sziget.

Szatmárcseke: A Tisza és a Túr ölelésében fekszik. A település nevét Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője tette ismertté, aki 1815-től haláláig itt élt és alkotott. A Kölcsey emlékszobát az egykori Kölcsey kúriában (ma művelődési ház) rendezték be, udvarán áll a költő szobra. Kopjafás temetője a népi, csónak alakú fejfás temető műemléki védettséget élvez. A közel 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert páratlan látványt nyújt. Kölcsey Ferenc síremlékét a temető legmagasabb pontjára építették.

Túristvándi: A 18. század végén épített vízimalom ma ipartörténeti műemlék, mely ma is működőképes. A festői tájjal körülvett malom népi stílusban épült, történetét ma kiállítás mutatja be. A gyönyörű természeti környezet a falu másik vonzereje.

Tiszakóród: A falutól 3 km-re, a Tisza és Túr találkozásánál, árnyas diófaligetben található a Bukógát. Hatalmas betonépítménye látványnak is lenyűgöző. A gáton lezúduló víztömeg hűsítő hullámaiban jólesik a fürdőzés.

Tiszacsécse: Ebben az ukrán-magyar határmenti falucskában született Móricz Zsigmond. A Móricz emlékház nádtetős, 19. század végi parasztház, ahol az író gyermekkorának tárgyi emlékeit őrzik.

Sonkád: Református temploma a gyönyörűen felújított, fenyőfákkal övezett épület 1998-ban Európa Nostra díjat kapott.

Nagyar:  Szatmárcseke felől közelítve Nagyar határában találjuk a több mint 200 éves Petőfi-fát, a néphagyomány szerint a költő itt írta 1847-ben a Tisza című versét. A kocsányos tölgy sok pusztítást, villámcsapást kihevert már, 1995-ben történt felgyújtását

Vámosatya: A beregi-szatmári táj egyik legértékesebb, ma is megtalálható erdőtársulásai a gyertyános-tölgyesek és a keményfaligetek. A hajdan volt erdőségek emlékét idézi a Vámosatya közelében lévő Bockerek- erdő, amely az egyik legnagyobb, napjainkig megőrzött összefüggő erdeje. Gyertyános-tölgyes részek váltakoznak tölgy- kőris- szil ligetekkel, de van a területén fűzláp, égerláp. A keresztes vipera klasszikus élőhelye. Az erdő fokozottan védett, csak engedéllyel és szakvezetővel látogatható.

Barabás: Barabás határában emelkedik az Alföld egyik vulkáni kúpja, a Kaszonyi- hegy, amely löszbe temetkezett szarmata vulkán. Neve savanyúvizet, borvizet jelent. Évek óra itt rendezik a madárgyűrűző tábort, ahol augusztustól októberig a vonuló madarakról gyűjtenek információkat a szakemberek.

Márokpapi: Ez a táj őrzi leginkább Alföldünk eredeti erdős-lápos képét, mivel a természeti és történelmi múltból az átlagosnál jóval többet őrzött meg. Átmentette a rohanó mába a természet és az ember harmóniáját.  A közelben található lápok, csupán kis kiterjedésű tőzegmohalápok, de gazdag élőviláguk mégis a Kárpátokban található dagadólápokéval vetekszik.

Tarpa: Tarpán találjuk az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalmát, amely a 19. század közepén fából épült, zsindellyel fedett épület. A hatalmas járószínből és kicsi malomházból álló malom felújítva várja a látogatókat.